Szeretnénk leszögezni, hogy habár Zámbó Jimmy bulvárízű és/vagy elitista-vicceskedő emlegetésének nem bírtunk ellenállni, közben azonban a princeguru etikai kódexében árnyalt, elfogadó, politikailag durván, a kirekesztésig korrekt álláspontja van Zámbó Jimmy énekesi munkásságáról.
Ez pedig nagyjából úgy hangzik, hogy elismerjük Jimmy zenei-kulturális-emberi hatását. Anatómiai-hangi adottságai, a "négyoktávos Zámbó Jimmy"előtt önmagában sohasem estünk hasra. Sőt, lejjebb részletezett megtérésünkig kifejezetten idegesített bennünket minden, ami Jimmy négyoktávosságára játszott rá, annak alulróljövő, zeneanalfabéta misztifikálásával volt kapcsolatos. Hiszen az énekhang önmagában csak egy technológia, egy jó hangszer, amit rossz kezekbe kerülve nagy tömegáldozatot követelő végzetes pusztításra is használhat birtoklója. Ezzel szemben nem átallunk a kiemelkedő széles hangterjedelem elismerésén messze túlmenni, és szimpátiával vegyes elismeréssel érezni aziránt, amit a szórakoztató műfajban Magyarországon Jimmy alkotott. Azt, hogy a zenét, táncot, mulatás szerető magyar emberek tíz- vagy százezreinek adott dalaival örömet, érzelmeket, megfellebezhetetlen népítéletnek tartjuk.
Nem tagadjuk, hosszú út áll mögöttünk, míg idáig eljutottunk, s a szellemi-zenei felsőbbrendűségét Jimmy lábtörlőként használásával megerősíteni szándékozó értelmiségi elitkórusból kiszakadva megtaláltuk az Utat. A halála hozta el megtérésünket. Akkor figyeltünk rá jobban, hallgattuk meg néhány számát, dalainak szövegét, és vettük észre a tehetséges, valódi érzelmeket kifejezni kívánó embert - mindannyiunkhoz hasonlóan - létező emberi gyarlóságaival együtt is.
Itt abbahagyjuk, mielőtt annyira behergeljük magunkat, hogy egy külön jimmyguru fanblogot indítunk útjára. Egy érzelmes Jimmy dallal és egyik Jimmy-videó youtube kommentelőjének mindent kifejező szavaival búcsúzunk:
„minden szàmja gyönyörü”
